forrás: http://www.oxxoenergydrink.com
Zolder: Minden idők legjobb debütálása: Kiss Norbert 23Eb pont!!!
Minden túlzás nélkül mondhatom, 2011 szeptember 17-én új fejezet kezdődött az OXXO Racing történelmében. Mivel Birnbauer Zoltánnak nem ment jól a versenyzés. s a családi és üzleti életét egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a versenyzéssel, már a nyár közepén megbeszélték Jobbágy Ákossal, hogy az évet egy új pilóta fogja befejezni Tiby volánjánál. Ez csak Zolder-re sikerült, mert nem volt egyszerű Kiss Norbert naptárát átszervezni. Hogy miért pont ő? Mert olyan versenyzők ajánlották, akik értenek hozzá, tudják kik a jó pilóták Magyarországon. Norbi a Hungaroringen tesztelhette az OXXO versenykamionját – ami már önmagában is nagy szó, hiszen 20 éve nem ment versenykamion a magyar pályán – s már ott látszott, hogy van érzéke hozzá. De hogy mennyire, azt akkor még csak nem is sejtettük. Szóval Zolderbe úgy érkeztünk, hogy ha most nem szerzünk Eb pontot, akkor soha. Legalább egynek sikerülnie kell, mondogattuk.
Pont 23-szor annyi lett, s azóta más csapat lettünk. De nézzük csak sorjában: Szombaton az időmérőn rosszkor hívta be Norbit a csapat a bokszutcába, így csak 11-ik lett, de az első futamon egy jó rajttal a 8-ik helyre lépett, amit tartani is tudott végig, így élete első kamionversenyén rögtön 3Eb pontot szerzett Norbi, ráadásul a fordított rajtsorrendnek köszönhetően délután a Pole pozícióból indulhatott. Hogy milyen érzés volt Tibyt a rajtkocka első helyén látni, azt nem lehet leírni. A csapaton olyan izgalom lett úrrá, hogy mindenki csak vigyorgott, mint a vadalma, és senki nem találta a helyét, mindenki be volt zsongva. Jött a rajt, Norbi pedig 8 körön keresztül vezette a mezőnyt! Zolderban a bokszutca fölötti épület tetejéről a pálya két részét lehet látni, s mi oda-vissza rohangálva néztük, vajon élen van-e még Norbi. Persze a mögötte autózó Renault sokkal erősebb, gyorsabb, így nem volt kérdés, hogy előbb-utóbb meg fog előzni minket. Ha Norbi elengedi, a második hely biztosan megvan, hisz a 3-4-ik kamion le volt maradva. De nem engedtük el, s hogy ez mennyire jó döntés volt, csak később derült ki. Persze a Renault mivel gyorsabb volt, de nem tudta tisztán megelőzni Norbit, kilökött minket, még épphogy a szabályosság keretein belül. Emiatt utolértek a többiek, s végül a 4-ik helyen végeztünk, de nekünk ez is óriási eredmény volt. Vezettük a futamot, harcoltunk a dobogóért, mi is nagyok között autóztunk, szinte hihetetlen volt.
Otthonról jöttek a telefonok, sms-ek, mindenki gratulált, mindenki velünk örült.Az MAN vezetése, és az összes MAN-es versenyző maximális tisztelettel gratulát,hogy nem engedtük el a Renault-ot, pedig megtehettük volna, hanem inkább harcoltunk vele! Éjjel óriási csattanásra ébredtünk, ugyanis hatalmas vihar érkezett, ami a komplett sátrat 3-4 méterrel odébb tette, így alvás helyett az egész csapat – na meg az összes többi csapat is – bőrig ázva pakolt, hogy ne ázzon el az egész konyha, és ne repüljön tovább a sátor. Szerencsére pilótánk, Kiss Norbi fél méterre mindettől békésen aludt, s csak reggel konstatálta, hogy valami másképp áll…
Vasárnap mindenki lázasan készülődött, s vártuk, mi jöhet még, Norbi hol fog végezni. Csalódnunk nem kellett, Norbi simán bejutott a Q2-be, majd a 8-ik legjobb idővel kvalifikálta magát a futamokra. Az elsőben 6-ik, a másodikban 4-ik lett, s ekkor már az OXXO sátra tiszta átjáró ház lett. Minden média tiszteletét tette nálunk, az összes csapatvezető benézett, a kamiont pedig az FIA vette tüzetes vizsgálat alá, keresve a jó eredmények okát. Akkor még nem hitték el, hogy a pilóta az ok. Itthon is nagyobb figyelmet kaptunk, mint addig, több rádióban bemondták az eredményeinket, és az interneten is megjelentünk minden sport oldalon.
Jarama: Sírni csak a győztesnek szabad!
Jaramába úgy utazott a csapat, hogy a pontszerzés nem volt kérdés számunkra. Persze továbbra csak “B” motorral rendelkeztünk, tehát a gyári pilóták autói gyorsabbak, erősebbek mint a miénk, csakhogy nekünk van valamink, ami nekik nincs, van egy Kiss Norbink! Egészen más volt ilyen esélyekkel készülni, utazni a spanyol versenyre. Mindenki izgatottan várta a futamokat, és alig tudtunk aludni a verseny előtti éjszaka. Régen volt már ilyen ( Szobi Balázs tudott utoljára folyamatosan pontokat szerezni ), és a csapat nagyon ki volt éhezve a sikerre. Szombat reggel ismét simán jutott be a Q2-be Norbi, majd ott a 7-ik helyen kvalifikálta magát. Az első futam rajtjánál Uwe Nittel rajtunk vett féktávot, rátolt az előttünk haladó Jochen Hahnra, jól összetörve mindkettőnket. Norbi ráadásul defektet is kapott, s nagy nehezen, több előzés után a 12-ik helyre tudott bejönni. A két futam között a csapat összefoltozta a kamiont, éppen hogy kész lettek a második futamra, ahol a még nem 100%-os autóval Norbi a 9-ik helyig tudott előremenni, 2 Eb pontot gyűjtve.
Vasárnap a 8-ik helyről rajtolt Norbi, méghozzá nagyon jól, de egy tömeges rajtbaleset miatt leállították a futamot, és új rajt következett. Norbi másodszorra is jól rajtolt, a 6-ik helyig lépett előre, s támadta az előtte haladókat. A futam közepe felé az őt üldöző Stuart Oliver megunta, hogy nem tud elmenni az OXXO kamionja mellett, így beforgatta Norbit, aki mire újra el tudott indulni, a 10-ik helyen találta magát. Óriási iramban kezdett felzárkózni, és sikerült a 8-ik helyig előremennie. Ez azt jelentette, hogy ismét a Pole pozícióból rajtolhat, mint Zolderban, a cél pedig a dobogó volt, hátha valahogy meg lehet csípni, de ehhez nagyon jól kell rajtolni. Norbi ennek megfelelően állt oda a rajtrács első kockájába, és el is hozta a rajtot szépen. Le tudott lépni a mezőny elől, de a hátsó sorokban, pont abban a kanyarban, ahol álltunk, az egyik Renault karambolozott, ami nem lett volna baj, hisz a pálya szélén állt, csakhogy visszatolatott a pálya közepére, majd leállította a kamionját. Egyértelműen azért, hogy le kelljen állítani a futamot,s vissza tudjon állni a versenybe. Jött is a piros zászló, s kezdhettük elölről… Norbi ismét nagyot rajtolt, és óriási tempót diktált, mögötte pedig harcoltak egymással a többiek, ami nekünk jól jött. Jochen Hahn hamar átverekedte magát Lvovon, és a nyomunkba eredt, de mögötte lemaradtak a többiek, amiről persze folyamatosan tájékoztatta a csapat Norbit.Amint Hahn utolér minket, nehéz döntések előtt állunk, ugyanis ő csapattársunk, aki az Európa-bajnoki címre esélyes, nem illene feltartani, de legalább a második hely biztosnak tűnik, s az nagy dolog lenne! Mondom, amint utolér minket. De mi körről-körre azt láttuk, hogy nem fog. Úgy izgultunk, mint még soha. Adrival – Vogel Adrien, csapatunk fotósa – ketten mindig kint vagyunk a pályán, ő fotózik, én kamerázom, s így csak bizonyos részeit látjuk a versenynek, de a csapatrádión mindent hallunk, s amint elmentek mellettünk Norbiék, rátapadtunk a rádióra, hogy halljuk az utasításokat. Jobbágy Ákos csapatfőnök olyan nyugalommal beszélt a rádióba, mintha csak edzésen lennénk: ” a különbség 2,6 így tovább, ügyesen”
Már csak 3 kör volt hátra, amikor felpattantunk a robogóra, és irány a célegyenes, ahol az egész OXXO csapat egymás mellett állva hallgatta a rádiót, rögtön odaszaladtunk, s kérdeztük, elöl vagyunk még? Igen – jött a válasz, de már fel is tűntek Norbiék, Hahn egyre közelebb hozzánk, Ákos hangja még mindig hihetetlenül nyugodt a rádióban:” 6 tizeddel kezded az utolsó kört, ez simán megvan Norbi, ha összeszeded a kört, ügyesen!”
Kis csapatunk tiszta idegben a bokszutcában, nem tudjuk, hogy állnak, lassan letelik a kör, a rádió hallgat, nyilván, hogy véletlenül se zavarja Norbit. Szóval mindenki az utolsó kanyart kémleli, ahol egyszer csak felbukkan Tiby, s akkor már tudtuk amit Norbi üvöltött épp a rádióba: “megvan!!!”.
Ahogy áthaladt a célvonalon, mindenki egymás nyakába borult, könnyes szemmel ugrándoztunk, én is hol kameráztam, hol valakit ölelgettem, minden csapat körülöttünk, Norbi üvöltözik a rádióba Ákossal felváltva, mindeközben két Ákosunk – Jobbágy és Pálinkás – próbálnak végigfutni hozzánk a bokszutcán, de folyton megállítják őket, hogy gratuláljanak. Fantasztikus volt! Az összes csapat minket ünnepelt, gratuláltak, s egyszer csak beestek közén Ákosék is. Még végig sem ölelt mindenki-mindenkit, már rohantunk is a parc fermé-be, ahova verseny után beállnak a kamionok, hogy köszöntsük Norbit. Persze beparkolni nem engedtük, az út közepén kiszállt a kamionból, be a csapat nyakába, de rögtön visszaküldtük a kamionba, mondván, nehogy megbüntessenek amiért nem állunk be a helyünkre, de nem volt gond, az FIA vezetői is csak gratuláltak, Norbi pedig elérzékenyülten mondta a kamionban ülve: ”kamionversenyt nyertem!”.
Aztán jött a díjátadó, megkaptuk a kupát, szólt a ria-ria-Hungária, aztán mindenki elhallgatott, hisz felcsendült a Himnusz. Sokszor hallgattam már vigyázban a tv előtt, például különböző olimpiákon, ahol aranyérmet szereztünk, akkor is büszkeség fogott el, de hogy mit jelent az, amikor nekünk szól a Himnusz, csak Jaramában értettem meg. Fantasztikus érzés volt, amit közösen értünk el, a csapat minden tagja megtette a magáét a sikerért. Ráadásul a sok rossz után, ami történt velünk az utóbbi időben, végre felszabadult bennünk valami, kiengedhettük a gőzt. Azért a Himnusz alatt mindenki megilletődve állt, Norbi hasonlóképp a dobogón, ahol néha megcsóválta a fejét, még ő sem hitte el. Pezsgőlocsolás, majd a csapatbajnoki díjátadója,ahol Jobbágy Ákos vehette át a kupát, és locsolhatta a pezsgőt. Természetesen még nagyobb figyelmet kaptunk ezek után, mint Zolderban.A futam után, mikor végre feljutottam a sajtóba, egyszerűen nem fértem oda a laptopomhoz. Sorban jöttek gratulálni, mindenki akart egy-két szót váltani velem, ajánlották a fényképeiket, mutogatták, milyen jó képeket készítettek az ünneplésről. Persze jól esett nagyon a kedvességük, főleg olyan emberektől, akikkel már két éve együtt dolgozom, minden versenyen ott vagyunk a sajtóban, újságírók, a csapatok sajtósai, és a tv munkatársai. És persze dagadt a mellem a büszkeségtől, igen, mi Magyarok megcsináltuk!
Amint végre felkerült oldalainkra a győzelem, otthonról is beindult az üzenet áradat, otthoni csapattagok, szponzorok, barátok gratuláltak, égtek a vonalak késő estig. Mindenki magáénak érezte – és érezhette – a győzelmet, hisz rengeteget dolgoztunk érte, mindenki tette a dolgát akkor is, amikor nem ment a csapatnak, nem jöttek a pontok, de megoldásra váró probléma volt elég. Kora este kisebb ünnepséget rendeztünk a győzelem tiszteletére, majd sötétedés után a rajtrácson a verseny szervezői megvendégelték a csapatokat, kaptunk kis ízelítő falatkákat, persze a magyar asztalnál volt a legjobb a hangulat.
Le Mans: Kétszer is a dobogón Norbi!
Idén átvariálták az utolsó verseny helyszínét, ugyanis évek óta Jaramában zárul az idény, de most Le Mans-ban rendezték meg az utolsó versenyhétvégét. Egyetlen hátránya volt csak, hogy míg Jaramában 20 fok körül van a hőmérséklet még októberben is, Franciaországban mindössze 10 fokot mutattak a hőmérők. A hangulat annál forróbb volt, hisz az Európa-bajnoki cím még nem dőlt el, mi pedig nagyon szerettünk volna szépen búcsúzni a 2011-es szezontól. Ennek megfelelően szombaton az első futamon 8-ik, a másodikon pedig 3-ik helyen végzett Kiss Norbi, így nyugodta vártuk az évad utolsó versenynapját, hisz a dobogó már megvolt Le Mans-ban. Vasárnap az első futamon egy hatalmas rajtbaleset borzolta a kedélyeket, Albacete-t hordágyon emelték ki kamionjából, majd mentővel a pálya kórházába szállították, ahol később kiderült, szerencséje volt, s csak zúzódásokat szenvedett. Viszont ezzel kiesett a bajnoki címért folyó versenyzésből, s Jochen Hahn utolsó két futamán már mint a 2011-es Európa-bajnok körözhetett a híres versenypályán.
Nekünk még volt tétje a futamoknak, méghozzá a pontszerzés, és a dobogó. Norbi az első futamon 7-ik lett, így a másodikon ismét a rajtrács legelső sorából vághatott neki az év utolsó futamának. Nagyot rajtolt, elhúzott a mezőnytől, de a gyors Renault-ok utolérték, s megpróbálták olyan módon kilökni a pályáról, hogy mindhárman megelőzzék. Kiss Norbi felvette a kesztyűt, és a gyári kamionokkal vívott hatalmas harc után bejött a második helyen. A korábbi Európa-bajnok Markus Oestreich a dobogón fejet hajtva gratulált Norbinak, s a vele készített riportban sem a futamgyőzelméről beszélt, hanem arról, hogy mennyire várja a következő szezont, ahol is Norbi lesz a legnagyobb ellenfele. Azt gondolom, ez is egy komoly elismerés mind Norbi, mind pedig csapatunk számára.
Minden jó, ha a vége jó – tartja a közmondás, s mi is így érezzük. Nehéz szezon áll mögöttünk, sok munkával, rengeteg beletett energiával, de az év végére kiderült, hogy megérte ennyit dolgozni, hisz a kamion képes a gyári kamionokkal felvenni a versenyt, és Kiss Norbi ki is tudja belőle hozni a maximumot.
A csapat nagy kedvvel utazott az utolsó versenyekre, hisz úgy részt venni a Truck Race futamain, hogy esélyesek vagyunk a dobogóra, egészen más érzés. Bár év végére mindenki elfáradt, nem bántuk volna, ha rögtön kezdődik a következő szezon, hisz a sikert nem lehet megunni…
Nagyon köszönjük támogatóinknak, hogy végig mellettünk álltak, még akkor is, mikor nem jöttek az eredmények, és köszönjük rajongóinknak, hogy kitartottak mellettünk!
S hogyan tovább?
Kiss Norbi érkezésével és eredményeivel több dolog is nyilvánvalóvá vált.
Egyrészt kiderült, hogy csapatunk ütőképes kamiont tud építeni, és kiderült, hogy egy olyan pilóta, mint Norbi, egy jó kamionnal a mezőny elejében tud versenyezni. Mindezek miatt az MAN komolyabb együttműködést tervez 2012-re csapatunkkal, a tárgyalások jelenleg is folynak, s ha minden úgy alakul, ahogy ők is, és mi is szeretnénk, akkor jövőre komoly esélyesei lehetünk az Európa-bajnoki címnek.
S ezek után vajon mikor válik valóra Szobi Balázs és Jobbágy Ákos nagy álma, miszerint több, mint 20 év után újra a Hungaroringen körözne a Truck Race mezőnye?
Talán hamarabb, mint gondolnánk…
bruno
forrás: http://www.oxxoenergydrink.com
